Buzogányvirág

A buzogányvirág (Diffenbachia) egy szívós, kellemes megjelenésű szobanövény, ami önmagában is képes feldobni otthonunk üres sarkait, de más virágok között is jól mutat és gondozása is egyszerű.

A buzogányvirág (Diffenbachia) nemzetség tagjai Brazília és Kolumbia trópusi esőerdőiből származnak, elterjedtek Mexikótól egészen Argentínáig. Egyes fajait széles körben termesztik és tartják dísznövényként, különösen szobanövényként.

Ez a közkedvelt szobanövény nem igényel túl sok törődést, egész könnyen tartható. Azt azonban fontos tudni róla, hogy a nedve mérgező.

A buzogányvirágnak számos fajtája létezik. Nagy, hosszúkás, érdekes, változatos mintájú és színű levelek jellemzik, amik viszont könnyen sérülnek. Vannak változatai, amik gyorsan és nagyra nőnek, de léteznek kisebb, sűrű felépítésű, és inkább bokrosodó változatok is.

Cserépben a buzogányvirág 1,5-2 méter magasra is megnőhet. Ha kinőtte a rendelkezésre álló teret, akkor egyszerűen csak vágjuk vissza. A levágott darabokból pedig új növények nevelhetők.

Buzogányvirág gondozása

A buzogányvirág gondozása egyszerű és szinte bármilyen lakásban jól érzi magát. A kisebb, fiatal példányokat tavasszal ültessük át általános virágföldbe. Az idősebb növényeket nem szükséges átültetni, elég, ha tavasszal a talaj felső 4 cm-es rétegét eltávolítjuk és azt friss virágfölddel pótoljuk. Rendszeresen távolítsuk el az elsárgult leveleket, és csak akkor vágjuk vissza a növényt, ha kinövi a helyét.

Buzogányvirág
Buzogányvirág

A buzogányvirág elviseli a kevés fényt, de nyáron szűrt fényre, télen pedig teljes megvilágításra van szüksége. Nyáron ne érje közvetlen napfény, mert megégnek a levelei és ne tegyük huzatos helyre sem. A buzogányvirág számára az ideális hőmérséklet nyáron 24 °C, télen viszont tartsuk 18-21 °C között.

Öntözése, tápoldat használat

A buzogányvirágnak nyáron sok vízre van szüksége, ezért öntözzük rendszeresen és bőségesen, de két locsolás között hagyjuk a föld felső részét kissé kiszáradni. Télen mérsékeltebben öntözzük. A növekedési idény alatt, márciustól októberig, az öntözéskor adjunk a vízhez folyékony tápoldatot is. Télen a tápoldatozásra nincs szükség.

Buzogányvirág szaporítása

Ha a növény túlságosan felnyurgul és felcsupaszodik, vágjuk le a hajtáscsúcsot, és tegyük vízbe, amíg gyökereket nem fejleszt. Ezután ültessük a hajtást nedves tőzeg vagy tőzegpótló és homok egyenlő keverékébe. Ezután fedjük le a cserepeket műanyag fóliával vagy tegyük fedővel ellátott csíráztatóba. Tartsuk világos helyen, de ne közvetlen napfényen. Amikor elég fejlettek a gyökerek, vegyük ki a növénykét a zacskóból vagy a csíráztatóból, öntözzük meg, adjunk hozzá egy kis folyékony tápoldatot, majd ültessük át egy nagyobb cserépbe.

A megmaradt csupasz szárdarabokat vágjuk 8 cm-es darabokra, és a darabokat fektessük a virágföldre úgy, hogy egy levélrügy („szem”) felfelé nézzen, majd fedjük le a cserepeket műanyag fóliával, és tartsuk 22 °C-on. 2-3 hét múlva már megjelennek a gyökerek. Ezután a kifejlett növényekhez hasonlóan gondozzuk.

Ötlet, tanács

A buzogányvirág nedve csípős ízű, és mérgező. A szájba kerülve égő érzést okoz, és átmeneti beszédképtelenséggel jár. A nedv bőrre kerülve irritációt, súlyos esetben pedig bőrgyulladást is okozhat. Mérgezés esetén azonnal forduljunk orvoshoz! A darabolást és az ültetést védőkesztyűben végezzük és miután befejeztük, jó alaposan mossunk kezet! A növényt mindig tartsuk a gyerekek és a háziállatok által el nem elérhető helyen!

Betegségek, kártevők

Fehéres levelű változatokon, télen barna foltokat okozhat a túl sok tápoldat, a kiszáradás vagy a túl száraz levegő. Locsoljuk és permetezzük a növényt, és csökkentsük a tápoldatot!

Az alsó levelek sárgulásának oka a téli túlöntözés. Hagyjuk a földet kiszáradni, és kevesebbet locsoljuk!

A levelek lehullását okozhatják takácsatkák. Megfelelő rovarirtó szerrel védekezzünk, és rendszeres permetezzük vízzel!